McKenzie féle mechanikai diagnosztikai terápia módszere

A Mc Kenzie módszert Robin McKenzie új zélandi gyógytornász fejlesztette ki az 1950-es években.

Ennek a módszernek a terápiás alkalmazása során a páciens aktív mozgására van szükség. A gerinc különböző szakaszainak (nyaki-, háti- és a lumbális szakasz) és az ízületek vizsgálatára és kezelésére irányul.

A vizsgálatot az alapos és körültekintő kórtörténet felvétele előzi meg, amely többek között magába foglalja a tünetek minél pontosabb meghatározását, azok változását különböző, ismételt mozgásokra és testhelyzetekre, illetve a tünetek napszaki változásait.

A vizsgálatokból kapott eredmények alapján a kezelés során ismételt mozgásokat és megtartott helyzeteket alkalmazunk melyek során figyelemmel kísérjük a tünetek változását és annak intenzitását.

A kezelés során szükség van a beteg aktív közreműködésére és az önkezelésére is, melynek módját és gyakoriságát a kezelés során a terapeuta egyezteti a pácienssel.

A kezelés sikeressége egyben útmutató is a páciens számára, hogy a későbbiekben a mindennapok folyamán mire ügyeljen a testtartását, mindennapi tevékenységeit, sportolását és az ergonómiáját illetően.